A policisztás petefészek szindróma (PCOS) genetikája

A policisztás petefészek szindróma (PCOS) gyakori egészségügyi probléma, amely minden tizedik fogamzóképes korú nőt érint. A hormonális egyensúlyhiányhoz és az anyagcsere-problémákhoz kapcsolódó tünetek jellemzik, a PCOS több, mint pusztán reproduktív egészségügyi probléma – a nők egészségének különböző aspektusait befolyásolja.

Mi az a PCOS?

A policisztás petefészek szindróma (PCOS) a reproduktív korú nők körében gyakori hormonális rendellenesség. A PCOS-ben szenvedő nőknél ritka vagy elhúzódó menstruáció jelentkezhet, és a férfi hormonok (androgének) szintje a normálisnál magasabb. A petefészkekben számos kis folyadékgyűjtemény – úgynevezett tüszők – képződhet, és nem engedik ki rendszeresen a petéket.

Prevalencia és hatás

Az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériuma szerint a PCOS a fogamzóképes korú nők körülbelül 5-10%-át érinti, és a meddőség gyakori oka. A termékenységi problémákon túl olyan egészségügyi szövődményekhez is kapcsolódik, mint a cukorbetegség, a szívbetegség és a hangulati rendellenességek.

Lehetséges okok és legújabb kutatások

A PCOS pontos oka továbbra is ismeretlen, de néhány tényező szerepet játszhat:

• Inzulinfelesleg: Az inzulin a hasnyálmirigyben termelődő hormon, amely lehetővé teszi a sejtek számára, hogy cukrot használjanak – ez a szervezet elsődleges energiaellátása. Ha inzulinrezisztenciája van, szervezetének képessége az inzulin hatékony felhasználására csökken, így a hasnyálmirigy több inzulint termel. A túlzott inzulin növelheti az androgéntermelést, ami megnehezíti az ovulációt.
• Alacsony fokú gyulladás: A kutatások azt mutatják, hogy a PCOS-ben szenvedő nők gyakran alacsony fokú gyulladást szenvednek, ami serkenti a petefészkeket androgén termelésére.
• Öröklődés: Bizonyos gének a PCOS-hez kapcsolódhatnak. Gyakoribb azoknál a nőknél, akiknek anyja vagy nővére szenved ebben a betegségben.
• Ösztrogén dominancia: Amennyiben a progeszteron szint alacsony ösztrogén dominancia lesz, akkor is, ha az ösztrogén nem magas.

Genetikai kapcsolat

A legújabb genetikai vizsgálatok fényt derítettek az állapotra. A Cambridge-i Egyetem tanulmánya megállapította, hogy a PCOS erős genetikai összetevővel rendelkezik, és a betegségben szenvedő nőknél nagyobb a kockázata más egészségügyi problémák kialakulásának.

A PCOS-hez leggyakrabban kapcsolódó gén a CYP19 gén. Ez a gén az aromatáz enzimet kódolja, amely felelős a tesztoszteron ösztrogénné történő átalakításáért. A CYP19 gén mutációi a tesztoszteron szintjének növekedéséhez vezethetnek, ami hozzájárul a PCOS kialakulásához.

Egyéb gének, amelyek a PCOS-hez kapcsolódnak, a következők:

LHCGR gén: Ez a gén a luteinizáló hormon receptort kódolja, amely részt vesz az ovuláció szabályozásában. Az LHCGR gén mutációi szabálytalan ovulációhoz vezethetnek, ami a PCOS tünete.

FSHR gén: Ez a gén a tüszőstimuláló hormon receptort kódolja, amely szintén részt vesz az ovuláció szabályozásában. Az FSHR gén mutációi szabálytalan ovulációhoz is vezethetnek.

INSR gén: Ez a gén az inzulinreceptort kódolja, amely részt vesz a vércukorszint szabályozásában. Az INSR gén mutációi inzulinrezisztenciához vezethetnek, ami egy másik tényező a PCOS kialakulásában.

MC4R gén: Ez a gén a melanocortin 4 receptort kódolja, amely szabályozza az étvágyat és az anyagcserét. Az MC4R gén mutációi elhízáshoz vezethetnek, ami a PCOS gyakori tünete.

A genetika és a PCOS közötti kapcsolat azonban nem teljesen egyértelmű. A rendellenesség valószínűleg több gén bonyolult kölcsönhatásából ered, nem pedig egyetlen „PCOS génből”. Ezenkívül ezek a gének nem működnek elszigetelten. Kölcsönhatásba lépnek egymással, és olyan környezeti tényezők is befolyásolják őket, mint az étrend, a testmozgás és a stressz szintje.

A policisztás ovárium szindróma hagyományos kezelései

A PCOS kezelése általában életmódbeli változtatásokkal kezdődik – például fogyással, diétával és testmozgással. Kimutatták, hogy a testtömeg 5-10%-os elvesztése helyreállíthatja a rendszeres menstruációt és javíthatja a PCOS tüneteit.

A gyógyszereket gyakran használják a tünetek és a kapcsolódó egészségügyi problémák kezelésére. A fogamzásgátló tabletták segíthetnek a menstruáció szabályozásában, az androgénszint csökkentésében és a pattanások megszüntetésében. A metformin javíthatja az inzulinrezisztenciát, ami segíthet a fogyásban és az ovulációban.

Egyes esetekben műtét javasolt. A petefészek-fúrás olyan eljárás, amely hormonális változásokat idéz elő, és kiválthatja az ovulációt.

Alternatív kezelések

A hagyományos kezelések mellett vannak alternatív kezelések, amelyeket egyes PCOS-es nők hasznosnak találnak. Íme néhány:

• Diéta és táplálkozás: Az alacsony glikémiás indexű (GI) étrend, amely teljes kiőrlésű gabonát, valamint különféle gyümölcsöket és zöldségeket tartalmaz, segíthet a PCOS tüneteinek kezelésében.
• Fizikai aktivitás: A rendszeres testmozgás csökkentheti a vércukorszintet és növelheti a szervezet inzulinérzékenységét, így küzdve az inzulinrezisztencia ellen.
• Akupunktúra: Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy az akupunktúra segíthet egyensúlyban tartani a hormonszintet és szabályozni a menstruációs ciklust a PCOS-ben szenvedő nőknél.
• Gyógynövény-kiegészítők: Bizonyos gyógynövények és kiegészítők, mint az inozitol, a króm és az omega-3-ok, jótékony hatással lehetnek a PCOS-re, bár további kutatásra van szükség.

A policisztás petefészek szindróma összetett állapot, de megfelelő megértéssel és odafigyeléssel a PCOS-ben szenvedő nők egészséges életet élhetnek. Ha úgy gondolja, hogy PCOS-je van, fontos, hogy megbeszélje tüneteit egészségügyi szolgáltatójával. Együtt döntheti el az Ön számára legmegfelelőbb kezelési módot.

Forrás:  www.livewello.com

PCOS támában  itt  tudsz még   olvasni: https://www.hormonesegyensuly.hu/inozitol-egy-figyelmen-kivul-hagyott-hatekony-anyagcsere-szabalyozo/