Bevezetés
Életed minden pillanatában egy csendes kémiai folyamat zajlik a szervezetedben. Ez a folyamat fokozatosan megváltoztatja azokat a fehérjéket, amelyek felelősek az artériák rugalmasságának, a bőr feszességének, az ízületek ellenálló képességének és a szervek megfelelő működésének fenntartásáért.
Nem csupán alkalmanként történik meg. Nem csak akkor, amikor valami édeset eszel. Hanem folyamatosan, mert a folyamatot a véráramban jelen lévő glükóz indítja el, és egy élő ember vérében a glükóz soha nem csökken nullára.
Ez a folyamat az artériákban is zajlik, ahol fokozatosan merevíti az érfal rugalmas fehérjéit, növeli a vérnyomást, és csökkenti azt a rugalmasságot, amely a szív- és érrendszer egészséges működéséhez szükséges.
A vesékben károsítja a finom szűrőmembránokat, és hozzájárul a vizelettel történő fehérjevesztéshez, amely megelőzheti a veseelégtelenség kialakulását.
A szemekben károsítja a retina apró vérereit, és elhomályosítja a szemlencse fehérjéit, ezáltal hozzájárul a diabéteszes retinopátia és a szürkehályog kialakulásához.
Az agyban módosítja az Alzheimer-kór kórfolyamataiban szerepet játszó fehérjéket, olyan változásokat idézve elő, amelyek elősegíthetik ezek összecsapzódását.
A bőrben keresztkötéseket alakít ki a kollagénben, abban a fehérjében, amely a bőr feszességét és rugalmasságát biztosítja. Ennek következménye a merevség, a sárgás elszíneződés és a rugalmasság csökkenése, amelyek a bőröregedés látható jelei.
Az ízületekben merevíti a porcszövet párnázó fehérjéit.
A szívben megkeményíti a szívizom kollagénmátrixát, ami ronthatja a szív elernyedési képességét és a szívverések közötti megfelelő telődését.
Ezt a folyamatot glikációnak nevezzük. Visszafordíthatatlan végtermékeit – azokat a molekuláris károsodásokat, amelyek az évek és évtizedek során a szervezet különböző szöveteiben felhalmozódnak – előrehaladott glikációs végtermékeknek, angolul advanced glycation end productsnek, röviden AGEs-nek hívjuk.
Ezek a biológiai öregedés és a krónikus betegségek egyik fontos, ugyanakkor gyakran nem kellő mélységben tárgyalt mechanizmusát jelentik.
Molekuláris magyarázatot adnak arra, hogy az emelkedett vércukorszint miért károsíthatja a szervezet különböző szöveteit már azelőtt is, hogy a cukorbetegséget diagnosztizálnák.
Ez az egyik oka annak is, hogy a HbA1c – a glikált hemoglobin, amelyet a vércukorszint szabályozottságának megítélésére használnak – összefüggést mutat a szív- és érrendszeri, a vese- és az idegrendszeri kimenetelekkel. A glikált hemoglobin aránya ugyanis információt ad arról, hogy a vércukor milyen mértékben módosította a hemoglobint, és részben tükrözi a szervezet más fehérjéiben zajló folyamatokat is.
Az AGEs-ek nemcsak a szervezeten belül, a vércukor és a testfehérjék találkozásakor keletkeznek, hanem kívülről, az ételekkel is bejuthatnak. Ilyenkor az élelmiszerek magas hőmérsékleten történő elkészítése során képződő étrendi AGEs-ekről beszélünk.
Ugyanaz a barnulási kémia, amely a grillezett húsnak finom ízt, a pirítósnak étvágygerjesztő megjelenést, a karamellizált hagymának pedig ellenállhatatlan aromát ad, részben ahhoz a kémiai folyamathoz kapcsolódik, amely a szervezetben is végbemegy.
Az AGEs-ek megértése – annak ismerete, hogy mik ezek, hogyan képződnek, miként hatnak a különböző szövetekre, mi gyorsítja a felhalmozódásukat, és milyen módszerek csökkentését támasztják alá tudományos bizonyítékok – fontos ismeret mindazok számára, akik komolyan foglalkoznak a hosszú, egészséges élettel és a krónikus betegségek megelőzésével. 🌿
🔬 Mi is valójában a glikáció? – A kémia közérthetően
A glikáció során a cukormolekulák a fehérjékhez kapcsolódnak. Ez nem enzimek vagy biológiai utasítások irányításával történik, hanem egyszerű kémiai reakció eredményeként, hasonlóan ahhoz, ahogyan a fém rozsdásodik.
Ahol a glükóz és a fehérjék együttesen jelen vannak, ott a glükóz spontán módon kapcsolódhat a fehérjék felszínéhez. A szervezet nem tudja teljesen megakadályozni a folyamat elindulását: ez a véráramban jelen lévő glükóz természetes kémiai következménye.
Ugyanez a kémia az ételek elkészítésekor is megfigyelhető.
Amikor a kenyér megpirul a kenyérpirítóban, amikor a hús aranybarna kérget kap, vagy amikor a hagyma karamellizálódik a serpenyőben, a glükóz és más cukrok reakcióba lépnek az élelmiszerekben található fehérjékkel és aminosavakkal.
Louis-Camille Maillard francia kémikus 1912-ben írta le ezt a reakciót az élelmiszerek kémiájával összefüggésben. Amit akkor vizsgált, az lényegében ugyanaz a kémiai folyamat, amely az emberi szervezetben is fokozatosan molekuláris károsodásokhoz vezethet az élet során.
A legfontosabb különbség a hőmérséklet: a forró serpenyőben a reakció percek alatt végbemegy, míg a szervezetben, 37 °C-on, évek és évtizedek alatt halmozódhatnak fel a következményei.
A glikáció három szakasza
A folyamat három szakaszon keresztül halad. Ezek megértése segít megérteni azt is, hogy miért fontos a korai beavatkozás, és miért nehéz a késői szakaszban kialakult károsodás visszafordítása.
1. szakasz – A kezdeti, visszafordítható kapcsolódás
A glükóz először lazán kapcsolódik a fehérjéhez, és egy instabil kötést, úgynevezett Schiff-bázist hoz létre.
Ez a reakció visszafordítható. Ha csökken a vércukorszint, a cukormolekula leválhat, és a fehérje visszanyerheti eredeti állapotát.
Ez az a szakasz, amelyben a megfelelő vércukorszint-szabályozás megakadályozhatja a glikáció további előrehaladását.
2. szakasz – A stabilabb köztes termék kialakulása
Ha a glükózterhelés folytatódik, a kezdeti kapcsolódás átrendeződik, és stabilabb vegyület jön létre.
A HbA1c – az a laboratóriumi érték, amelyet a megelőző körülbelül két-három hónap vércukorhelyzetének becslésére használnak – pontosan ilyen jellegű köztes termék: a hemoglobin glikációjának eredménye.
A HbA1c értéke még csökkenthető. Ha a vércukorszint javul, a HbA1c hetek és hónapok alatt mérséklődhet, mivel a vörösvértestek folyamatosan cserélődnek.
3. szakasz – A visszafordíthatatlan végtermékek kialakulása
A stabil köztes termék további kémiai változásokon megy keresztül. Ezek közé tartozik az oxidáció, a keresztkötések kialakulása és a molekulaszerkezet átrendeződése.
Ennek eredményeként visszafordíthatatlan AGEs-ek képződhetnek.
Az ilyen károsodásokat a szervezet szokásos biológiai folyamatai már nem képesek egyszerűen megszüntetni.
A keresztkötések egész életen át felhalmozódhatnak azokban a szövetekben, amelyek lassan újulnak meg. Különösen érintett lehet az artériák, a bőr és az ízületek kollagénje, valamint a szemlencse fehérjéinek egy része.
Minél hosszabb ideig magas a vércukorszint, és minél tovább állnak fenn a köztes glikációs termékek, annál nagyobb lehet a visszafordíthatatlan AGEs-terhelés.
A dikarbonilok problémája – Miért nem csak a glükóz okoz glikációt?
A glükóz önmagában viszonylag lassan reagál a fehérjékkel. Vannak azonban nála sokkal reaktívabb vegyületek is: a glükózanyagcsere során keletkező dikarbonilok, különösen a metilglioxál.
A metilglioxál a glükóz energiatermelő lebontása során természetes melléktermékként képződik. Bizonyos körülmények között sokkal gyorsabban képes reakcióba lépni a fehérjékkel, mint maga a glükóz.
Normál körülmények között a szervezet egy glioxalázrendszernek nevezett enzimrendszer segítségével távolítja el. Ennek működésében a glutation is fontos szerepet játszik.
Ha a vércukorszint magas, több metilglioxál képződhet. Ha pedig a glutationellátottság vagy a glioxalázrendszer működése nem megfelelő, a metilglioxál felhalmozódhat, és elősegítheti az AGEs-ek képződését.
Ez az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy az oxidatív stressz és a glutationrendszer zavara miért fokozhatja a glikációt a vércukorszint önmagában vett hatásán túl.
Fontos azonban, hogy a glutation támogatásának elméleti biokémiai indokoltsága önmagában még nem bizonyítja, hogy a glutationt növelő étrend-kiegészítők emberekben klinikailag jelentős mértékben csökkentik az AGEs-ek mennyiségét.
📡 Miért olyan károsak az AGEs-ek? – A RAGE-receptor szerepe
Az AGEs-ek két különböző módon okoznak károsodást.
Az első a szerkezeti károsodás: a keresztkötésekkel összekapcsolt fehérjék elveszítik normális rugalmasságukat és működőképességüket. Ez ahhoz hasonlítható, mintha egy kötelet megkeményedett ragasztó merevítene meg, és emiatt többé nem tudna megfelelően hajlani.
A megmerevedett artériás kollagén nem képes megfelelően elnyelni minden szívverés nyomáshullámát. A keresztkötésekkel módosult szemlencsefehérjék elveszíthetik átlátszóságukat. A merevebbé váló porc pedig elveszítheti ütéscsillapító képességét.
A második mechanizmus talán még károsabb.
A szervezet rendelkezik egy RAGE nevű receptorfehérjével. A RAGE az angol Receptor for Advanced Glycation End-products kifejezés rövidítése, vagyis az előrehaladott glikációs végtermékek receptora.
Ez a receptor számos sejttípus felszínén megtalálható, többek között az immunsejteken, az erek belső felszínét borító endotélsejteken, az agy bizonyos sejtjein és a vesesejteken.
Amikor az AGEs-ek a RAGE-receptorhoz kötődnek, a sejten belül gyulladásos vészreakció indulhat el. Ennek egyik fontos eleme az NF-κB aktiválása.
Az NF-κB egy kulcsfontosságú transzkripciós faktor, amely számos gyulladásos gén működését szabályozza. Aktiválódása fokozhatja többek között a következő gyulladásos mediátorok termelődését:
– TNF-alfa
– IL-6
– IL-1-béta
– A gyulladásos sejtek odavándorlását elősegítő adhéziós molekulák.
Ez olyan, önmagát erősítő folyamatot hozhat létre, amely jelentős szerepet játszhat a krónikus betegségek kialakulásában:
AGEs-ek aktiválják a RAGE-receptort → fokozódik az oxidatív stressz és a gyulladás → ezek tovább gyorsíthatják az AGEs-ek képződését → még több AGEs keletkezik → tovább fokozódik a RAGE aktivációja és a gyulladás.
Ha ez a körfolyamat tartósan fennáll, hozzájárulhat a szövetkárosodás és a krónikus gyulladás fenntartásához.
A szervezet ugyanakkor rendelkezik egy részleges védelmi mechanizmussal is.
A RAGE-receptornak létezik egy oldható formája, az úgynevezett sRAGE, amely a vérben keringhet, és bizonyos körülmények között csapdareceptorként működhet. Megkötheti az AGE-molekulákat, így csökkentheti azok hozzáférését a sejtfelszíni receptorokhoz.
Az sRAGE és a betegségek közötti kapcsolat azonban összetett. A vérben mért magasabb sRAGE-szint nem minden esetben jelent jobb védelmet, mert a koncentrációt a receptor termelődése, lebomlása, kiválasztása és a betegség állapota is befolyásolhatja.
A rendszeres testmozgás az anyagcsere és a gyulladás szabályozásának egyik fontos eszköze, de az sRAGE-szint növelése nem tekinthető mindenkinél igazolt, önálló hatásának.
🔥 Mit tesznek az AGEs-ek az egyes szövetekben?
🔴 Szív- és érrendszer
Az artériák jelentős mennyiségben tartalmaznak kollagént, egy hosszú életű szerkezeti fehérjét, amely a szív- és érrendszerben az AGE-keresztkötések egyik fő célpontja.
Az évek és évtizedek során a keresztkötések fokozatosan merevebbé tehetik az érfalat.
A fiatal, egészséges artéria rugalmas: minden szívveréskor kissé kitágul, majd a szívverések között visszanyeri alakját. Ez segíti a vér továbbítását és mérsékli a nyomáshullámok hatását.
Az AGEs-ekkel terhelt, merevebb artéria erre kevésbé képes. Ennek következménye lehet:
– A szisztolés vérnyomás emelkedése.
– A bal kamra fokozott terhelése.
– A szívizom vérellátásának romlása a diasztolé, vagyis az elernyedési szakasz során.
Az AGEs-ek az LDL-koleszterin részecskéit is módosíthatják. A glikált LDL eltérő módon viselkedhet, mint a nem módosult LDL, és hozzájárulhat az érfali gyulladáshoz, valamint az érelmeszesedés kialakulásához.
A RAGE aktivációja az erek belső felszínén fokozhatja az adhéziós molekulák megjelenését. Ezek elősegítik, hogy a keringő immunsejtek megtapadjanak az érfalon, majd belépjenek az érfal szövetébe.
Ez az érelmeszesedés, vagyis az ateroszklerózis korai folyamataiban is szerepet játszhat.
A szívizomban az AGEs-ek keresztkötéseket alakíthatnak ki a kollagénmátrixban. Ez ronthatja a szívizom elernyedési és telődési képességét.
Ez a mechanizmus az egyik lehetséges tényezője a megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenségnek, az úgynevezett HFpEF-nek, amely különösen gyakori az idősebb felnőttek körében.
🔴 Vesék
A vesék szűrőrendszere rendkívül vékony bazális membránokra épül. Ezek molekuláris szűrőként működnek: lehetővé teszik bizonyos kisebb molekulák átjutását, miközben normális körülmények között visszatartják a vér fontos fehérjéinek jelentős részét.
A membránok kollagént és más szerkezeti fehérjéket tartalmaznak, amelyek lassan újulnak meg. Emiatt érzékenyek lehetnek az AGEs-ek hosszú távú felhalmozódására.
A keresztkötések megváltoztathatják a membrán szerkezetét és szűrési tulajdonságait, miközben a vesesejtekben zajló gyulladásos és hegesedési folyamatok tovább ronthatják a működést.
Ennek egyik lehetséges következménye a fehérje megjelenése a vizeletben, vagyis a proteinuria, amely a vesekárosodás fontos jele.
Az évek alatt a működő szűrőegységek száma is csökkenhet, ami a vesefunkció romlásához vezethet.
Az AGEs-ek ezért a diabéteszes vesekárosodás és az életkorral összefüggő vesefunkció-romlás egyik lehetséges közreműködő tényezői.
🔴 Szemek
A szemlencse fehérjéi az AGEs-ek felhalmozódására különösen érzékenyek.
A szemlencse számos fehérjéje rendkívül hosszú életű: jelentős részük nem cserélődik ki úgy, mint a szervezet sok más fehérjéje. Emiatt az évtizedek során felhalmozódhatnak rajtuk a kémiai módosulások.
Az AGE-keresztkötések hozzájárulhatnak a fehérjék elszíneződéséhez, szerkezeti változásaihoz és összecsapzódásához. Ez csökkentheti a fény áthaladását a szemlencsén, és elősegítheti a szürkehályog kialakulását.
A vércukorszint és a szürkehályog közötti összefüggést a diabéteszes szembetegségekkel foglalkozó kutatások is alátámasztják.
A retinában az AGEs–RAGE jelátvitel és a kapcsolódó oxidatív stressz károsíthatja a kiserek működését, és hozzájárulhat a kóros érpermeabilitáshoz, a mikroaneurizmákhoz, a vérzésekhez és az új, kóros erek kialakulásához.
Ezek a diabéteszes retinopátia jellegzetes elváltozásai.
🔴 Agy
Az AGEs-ek és az Alzheimer-kór közötti kapcsolat a neurodegeneratív betegségek kutatásának egyik fontos területe.
Az amiloid-béta egy olyan fehérjefragmentum, amely az Alzheimer-kórban kialakuló plakkok egyik fő alkotóeleme. A glikáció módosíthatja az amiloid-béta tulajdonságait, elősegítheti az aggregációját, és befolyásolhatja az agy természetes fehérjeeltávolító folyamatait.
A glikáció a tau-fehérjét is módosíthatja. A tau normális körülmények között az idegsejtek belső szerkezetének fenntartásában vesz részt, Alzheimer-kórban azonban kóros formái neurofibrilláris kötegeket alkothatnak.
A RAGE aktivációja az agyban gyulladásos folyamatokkal járhat együtt, amelyek befolyásolhatják az amiloid-béta termelődését és eltávolítását.
Az agyi inzulinrezisztencia és a glükózanyagcsere zavara szintén összefügghet ezekkel a folyamatokkal. A metilglioxál és más reaktív karbonilvegyületek fokozott képződése további fehérjemódosulásokhoz vezethet.
Egyes kutatók ezért az Alzheimer-kórt részben metabolikus eredetű agyi betegségként is vizsgálják. Fontos azonban, hogy az AGEs-ek szerepe nem jelenti azt, hogy az Alzheimer-kór kizárólag glikációs folyamatokra vezethető vissza.
Érdekes kutatási eredmény, hogy a bőrben mérhető AGE-felhalmozódás összefüggést mutathat az agyi amiloidlerakódással és az idősebb felnőttek kognitív hanyatlásával. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a bőr AGE-szintje közvetlenül meghatározza az agyi károsodást.
🔴 Bőr
A bőr irharétegében található kollagén biztosítja a bőr feszességének, rugalmasságának és tartásának jelentős részét.
Az AGE-keresztkötések egész életünk során fokozatosan felhalmozódhatnak a kollagénben.
A keresztkötésekkel módosult kollagén merevebbé válhat, elszíneződhet, és nehezebben alakítható át, illetve cserélhető ki a szervezet természetes kollagénlebontó és -újraképző folyamatai során.
Az ultraibolya sugárzás tovább gyorsíthatja a bőr öregedését: közvetlenül károsíthatja a kollagént, fokozhatja az oxidatív stresszt, és befolyásolhatja a bőrsejtek karbonilanyagcseréjét.
A látható következmények közé tartozhat:
– A bőr rugalmasságának csökkenése.
– Sárgás elszíneződés.
– Fokozott ráncosodás.
– A sebgyógyulás romlása.
Ezek a változások nem kizárólag a glikáció következményei, de az AGEs-ek felhalmozódása hozzájárulhat a kialakulásukhoz.
🔴 Ízületek
Az ízületi porc kollagént tartalmazó szerkezeti hálózata nagyon lassan újul meg. Egyes porcbeli kollagénfehérjék élettartama évtizedekben mérhető, ami különösen érzékennyé teheti őket az AGE-keresztkötések felhalmozódására.
A keresztkötések merevíthetik a porcmátrixot, és ronthatják annak képességét, hogy elnyelje a járás, a futás és a mindennapi mozgás során fellépő mechanikai terhelést.
A porcsejtekben zajló RAGE-jelátvitel gyulladásos folyamatokat indíthat el, és befolyásolhatja a porc lebontása, illetve újjáépítése közötti egyensúlyt.
Ha a szerkezeti károsodás mellett a porc lebontása gyorsabbá válik, mint a helyreállítása, az hozzájárulhat az életkorral összefüggő oszteoartrózis, vagyis az ízületi porckopás kialakulásához és előrehaladásához.
🍽️ Étrendi AGEs-ek – a külső forrás
A vércukorból a szervezeten belül képződő AGEs-ek mellett az elfogyasztott ételek is jelentős mennyiségű, előre kialakult AGE-vegyületet juttathatnak a szervezetbe.
A kémia ugyanaz, mint ami a szervezetben történik: a cukrok reakcióba lépnek a fehérjékkel. A főzés azonban rendkívüli mértékben felgyorsítja ezt a folyamatot.
A serpenyőben, a grillen vagy a sütőben uralkodó magas hőmérsékleten a Maillard-reakció, amely a szervezetben hosszú idő alatt megy végbe, percek alatt is létrehozhat különböző végtermékeket.
Egy adag sült csirke vagy grillezett szalonna több ezer, az alkalmazott mérési módszertől függő étrendi AGE-egységet tartalmazhat. Egy adag érlelt kemény sajt szintén jelentős mennyiséget tartalmazhat.
Ezeknek a vegyületeknek egy része felszívódik a bélből. A különböző AGEs-ek felszívódása és hasznosulása eltérő; a szakirodalomban gyakran idézett becslések szerint bizonyos étrendi AGEs-ek körülbelül 10–30%-a juthat a keringésbe. A tényleges arány azonban függ a vegyület típusától, az étel összetételétől és az alkalmazott mérési módszertől.
A felszívódó hányad hozzájárulhat a szervezet AGE-terheléséhez, amelyhez a szervezeten belül, az anyagcsere során képződő vegyületek is hozzáadódnak.
Az ételkészítési módszer jelentősége
Az elkészítés módja nagy különbséget jelenthet az ételekben képződő AGEs-ek mennyiségében.
A legnagyobb AGE-képződéssel járó módszerek:
– Bő olajban sütés.
– Grillezés.
– Erős felső hővel történő sütés.
– Magas hőmérsékletű sütőben történő pirítás, különösen zsíros húsok esetén.
– Egyes ultrafeldolgozott élelmiszerek magas hőmérsékletű ipari feldolgozása.
Alacsonyabb AGE-képződéssel járó módszerek:
– Főzés.
– Gőzölés.
– Posírozás, vagyis kíméletes, forráspont alatti folyadékban történő hőkezelés.
– Alacsonyabb hőmérsékleten, folyadékban végzett lassú főzés.
Ezek a módszerek ugyanazon alapanyagok esetében jelentősen csökkenthetik a hőkezelés során keletkező AGEs-ek mennyiségét.
A nyers gyümölcsök, zöldségek, saláták és nyers olajos magvak gyakorlatilag nem tartalmaznak sütésből vagy pirításból származó AGEs-eket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden nyers élelmiszerben mindenféle AGE-vegyület teljesen hiányzik.
Két egyszerű stratégia az AGE-képződés csökkentésére
1. Nedves hő alkalmazása
Érdemes a magas hőmérsékletű, száraz sütési módszerek egy részét gőzöléssel, főzéssel vagy más, nedves hőt alkalmazó eljárással helyettesíteni.
A víz jelenléte korlátozza az étel felületének hőmérsékletét, így mérsékelheti a Maillard-reakció intenzitását.
2. Savanyú pác használata
A fehérjében gazdag ételek sütés előtti pácolása citromlével, ecettel vagy más savas összetevővel lassíthatja a Maillard-reakciót.
Az alacsonyabb pH bizonyos körülmények között mérsékli az AGE-képződést, még akkor is, ha az ételt később grillezik vagy sütőben készítik el.
A fruktóz külön említést érdemel
A fruktóz bizonyos kémiai körülmények között reaktívabb glikáló cukor lehet, mint a glükóz. A ribóz szintén nagyon reaktív, és részt vehet a szervezeten belüli glikációs folyamatokban.
A fruktóz reakcióképessége azonban nem jelenti azt, hogy minden fruktóztartalmú élelmiszer azonos mértékű károsodást okoz. A teljes élelmiszermátrix, a mennyiség, a felszívódás és az anyagcsere egyaránt számít.
A hozzáadott cukrokat, a cukros italokat és a nagy mennyiségben fogyasztott gyümölcsleveket érdemes mérsékelni. A teljes gyümölcsök azonban rostot, vizet és számos hasznos mikrotápanyagot is tartalmaznak, ezért nem indokolt őket automatikusan a cukros italokkal egy kategóriába sorolni.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek magas hőmérsékletű feldolgozásuk miatt tartalmazhatnak jelentős mennyiségű étrendi AGEs-t, de tápértékük és egészségügyi hatásuk nem kizárólag az AGE-tartalmuktól függ.
Mit mondanak a bizonyítékok az étrendi AGEs-ekről?
Valódi tudományos vita folyik arról, hogy az étrendi AGEs-ek felszívódó hányada mekkora mértékben járul hozzá a teljes szöveti AGE-terheléshez a szervezeten belüli képződéshez képest.
A legfontosabb beavatkozás továbbra is a megfelelő vércukorszint-szabályozás, különösen azoknál, akiknek inzulinrezisztenciájuk, cukorbetegségük vagy fokozott kardiovaszkuláris kockázatuk van.
Az étrendi AGEs-ek mérséklése ugyanakkor ésszerű kiegészítő stratégia lehet. Az ételkészítési módszerek megváltoztatása ráadásul nem feltétlenül jár többletköltséggel.
🧪 Hogyan mérhető az AGEs-terhelés?
HbA1c – a legkönnyebben hozzáférhető közvetett mutató
A HbA1c maga is egy glikált fehérje: azt mutatja meg, hogy a hemoglobin mekkora hányada módosult glükóz hatására a vörösvértestek élettartama során.
A HbA1c elsősorban a megelőző körülbelül két-három hónap átlagos vércukorszintjéről ad információt, és fontos klinikai marker a cukoranyagcsere állapotának megítélésében.
A HbA1c értéke összefügghet a szervezet glikációs terhelésével, de nem méri közvetlenül az összes szövetben felhalmozódott AGEs-ek mennyiségét.
A forrásszöveg azt állítja, hogy minden egyes százalékpontos HbA1c-emelkedés jelentősen növeli az AGE-képződés ütemét, illetve hogy az 5,0% körüli érték az optimális cél. Ezt azonban nem lehet általános, bizonyított klinikai célértékként elfogadni.
A HbA1c értékelésekor figyelembe kell venni többek között az életkort, a vérszegénységet, a vörösvértestek élettartamát, bizonyos hemoglobinvariánsokat és az egyéni egészségi állapotot.
A normál tartományon belüli alacsonyabb HbA1c-érték önmagában nem bizonyítja, hogy az adott személy szöveteiben kisebb az AGE-terhelés.
Folyamatos glükózmonitorozás – CGM
A folyamatos glükózmonitorozó rendszer, vagyis a CGM, a nap folyamán ismételten méri a szövetközti folyadék glükózszintjét.
Segítségével megfigyelhetők az étkezések utáni vércukoremelkedések, amelyek éhomi laborvizsgálatból nem feltétlenül derülnek ki.
Két ember HbA1c-értéke lehet azonos, miközben a nap folyamán jelentősen eltérő vércukorgörbéket mutatnak. A CGM ezért hasznos információt adhat az étkezések, a fizikai aktivitás és az egyéni anyagcsere-válaszok kapcsolatáról.
A vércukorcsúcsok mérséklítését segítheti:
– A megfelelő minőségű és mennyiségű szénhidrát megválasztása.
– A fehérje- és rostforrásokat is tartalmazó, kiegyensúlyozott étkezés.
– Az étkezés utáni séta.
– A rendszeres testmozgás.
– A megfelelő alvás és a napi ritmus rendezése.
Fontos azonban, hogy a CGM által jelzett vércukorcsúcsokból nem lehet közvetlenül kiszámítani az AGEs-ek képződésének mértékét.
Bőrautofluoreszcencia
A bőrautofluoreszcencia egy nem invazív mérési módszer, amellyel bizonyos, a bőrben felhalmozódó fluoreszkáló AGE-vegyületek mennyiségére lehet következtetni.
A vizsgálat során egy készülék meghatározott hullámhosszú fénnyel megvilágítja a bőrt, majd méri a visszaverődő vagy kibocsátott fény tulajdonságait.
A bőrben mért autofluoreszcencia egyes vizsgálatokban összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri kockázattal, a vesebetegség előrehaladásával, a cukorbetegség bizonyos szövődményeivel és a kognitív hanyatlással.
Ez azonban nem közvetlen mérés minden AGE-vegyületre, és az eredményt az életkor, a bőrtulajdonságok, egyes betegségek és más tényezők is befolyásolhatják.
A módszer egyelőre nem helyettesíti a hagyományos klinikai vizsgálatokat, és nem tekinthető általánosan elérhető, rutinszerű szűrővizsgálatnak minden egészséges ember számára.
🛠️ A glikáció mérséklésének bizonyítékokon alapuló lehetőségei
🌿 1. A vércukorszint optimalizálása – a legfontosabb beavatkozás
A glikáció mérséklésének elsődleges stratégiája a megfelelő glükózanyagcsere fenntartása.
A vércukorszint csökkentése, amennyiben az emelkedett, mérsékelheti a glikációs reakciók sebességét, és bizonyítottan fontos szerepet játszik a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében.
A gyakorlatban a következő szempontok segíthetnek:
– A megfelelő szénhidrátminőség és -mennyiség kiválasztása.
– Rostban gazdag zöldségek és más, kevéssé feldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása.
– Fehérjét, rostot és megfelelő mennyiségű zsiradékot tartalmazó, kiegyensúlyozott étkezések kialakítása.
– Étkezés utáni, 10–15 perces séta.
– A rendszeres fizikai aktivitás.
– A megfelelő alvás és a stressz kezelése.
A forrásszöveg a szénhidrátok előtt elfogyasztott fehérjét, az időben korlátozott étkezést, a berberint, a magnéziumot és az alfa-liponsavat is említi. Ezek hatásai azonban nem azonos erősségű bizonyítékokon alapulnak, és nem mindegyik alkalmas mindenki számára.
A glikáció csökkentéséhez nincs általánosan elfogadott, mindenkire érvényes, 5,0%-os HbA1c-célérték. A célértéket az egyéni egészségi állapot és a klinikai körülmények alapján kell meghatározni.
🌿 2. Az étrendi AGEs-ek mérséklése
A következő változtatások csökkenthetik az ételek elkészítése során képződő AGEs-ek mennyiségét:
– A grillezés és a bő olajban sütés egy részének helyettesítése főzéssel, párolással vagy gőzöléssel.
– A fehérjében gazdag ételek pácolása citromlével vagy ecettel.
– Alacsonyabb sütési hőmérséklet alkalmazása, amikor ez biztonságosan megoldható.
– A zöldségek, gyümölcsök, saláták és olajos magvak rendszeres beillesztése az étrendbe.
– Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérséklése.
– A cukros italok és a nagy mennyiségben fogyasztott gyümölcslevek csökkentése.
A cél nem az, hogy minden pirított vagy sült ételt teljesen kiiktassunk, hanem az, hogy az étrend változatos, tápanyagokban gazdag és az anyagcsere szempontjából kedvező legyen.
3. Karnozin – a glikáció ellen ható egyik legközvetlenebb étrend-kiegészítő
A karnozin egy természetesen előforduló dipeptid, amely béta-alaninból és hisztidinből épül fel. Nagy koncentrációban található meg a vázizomzatban, az agyban és más szövetekben, ahol többek között pufferként és antioxidánsként működik.
A karnozin különösen érdekes a glikáció szempontjából, mert laboratóriumi körülmények között képes reagálni bizonyos reaktív karbonilvegyületekkel, például a metilglioxállal, és így hozzájárulhat azok semlegesítéséhez.
Hogyan hathat a karnozin?
– Karbonilvegyületek megkötése: reakcióba léphet a glikációban részt vevő, nagy reakcióképességű karbonilvegyületekkel.
– Antioxidáns hatás: segíthet mérsékelni bizonyos oxidatív folyamatokat.
– Fémionok megkötése: képes kölcsönhatásba lépni egyes fémionokkal, amelyek részt vehetnek az oxidatív károsodásban.
– Fehérjék védelme: laboratóriumi vizsgálatok alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos fehérjék kevésbé legyenek kitéve a glikációs károsodásnak.
Mi a helyzet a kiegészítéssel?
A karnozint étrend-kiegészítőként is alkalmazzák. A kutatások azonban még nem igazolták meggyőzően, hogy az orális karnozinpótlás emberekben jelentős mértékben csökkenti a szöveti AGE-terhelést vagy visszafordítja a már kialakult glikációs károsodást.
Ennek egyik oka, hogy a szervezetben jelen lévő karnozin egy részét a karnozináz nevű enzim lebontja. Emiatt a szájon át bevitt karnozin biológiai hasznosulása és szöveti hatása nem feltétlenül felel meg annak, amit a laboratóriumi kísérletek alapján várnánk.
Fontos különbség: a karnozin glikációellenes hatását biokémiai és preklinikai vizsgálatok alátámasztják, de az emberi szervezetben elérhető klinikai előnyeinek mértéke még nem egyértelmű.
4. Benfotiamin – a B1-vitamin biológiailag jól hasznosuló formája az AGE-képződés megelőzésére
A benfotiamin a B1-vitamin, vagyis a tiamin zsírban oldódó származéka. A szervezetben a tiaminhoz kapcsolódó anyagcsere-folyamatokat támogathatja, és különösen a magas vércukorszinttel összefüggő anyagcsere-terhelés kapcsán vizsgálták.
A benfotiamin iránti érdeklődés egyik oka, hogy befolyásolhatja a glükózanyagcsere bizonyos útvonalait, és ezáltal csökkentheti egyes olyan köztes termékek felhalmozódását, amelyek részt vesznek a sejtek károsodásában.
A feltételezett hatásmechanizmus
A benfotiamin a transzketoláz enzim működésének támogatásán keresztül befolyásolhatja a pentóz-foszfát útvonalat.
Ez azért fontos, mert a magas glükózterhelés bizonyos körülmények között olyan alternatív anyagcsere-útvonalak felé terelheti a szénhidrátokat, amelyek hozzájárulhatnak a sejtkárosító köztes termékek képződéséhez.
A benfotiamin lehetséges hatásai közé tartozhat:
– a glükózanyagcsere egyes mellékútvonalainak befolyásolása;
– a reaktív karbonilvegyületek képződésének mérséklése;
– az oxidatív stresszhez és az érrendszeri működéshez kapcsolódó folyamatok támogatása.
Miért vizsgálják cukorbetegségben?
A benfotiamint elsősorban a cukorbetegséghez kapcsolódó szövődményekkel összefüggésben tanulmányozták. Egyes vizsgálatokban kedvező biokémiai hatásokat figyeltek meg, de a klinikai eredmények nem egységesek.
Megjegyzés: a benfotiamin nem helyettesíti a vércukorszint megfelelő beállítását, és nem tekinthető bizonyított, önálló AGE-csökkentő kezelésnek.
5. Alfa-liponsav (R-ALA) – antioxidáns és lehetséges glikációellenes hatás
Az alfa-liponsav olyan vegyület, amely a szervezet energiatermelő folyamataiban is részt vesz. Antioxidáns tulajdonságai miatt régóta vizsgálják az oxidatív stresszel és a metabolikus működéssel összefüggő állapotokban.
Az alfa-liponsavnak két térbeli izomerje van: az R- és az S-forma. Az R-alfa-liponsav az a forma, amely természetes módon is előfordul a szervezetben, és enzimatikus folyamatokban szerepet játszik.
Hogyan kapcsolódhat a glikációhoz?
Az alfa-liponsav nem kizárólag az AGE-képződésre hathat. Elsősorban az oxidatív stressz és a sejtek redoxegyensúlyának befolyásolása révén lehet jelentősége.
Lehetséges hatásai:
– Antioxidáns védelem: részt vehet az oxidatív folyamatok szabályozásában.
– Redoxegyensúly: befolyásolhatja a sejtek oxidált és redukált molekulái közötti egyensúlyt.
– Anyagcsere-folyamatok: egyes kutatások szerint hatással lehet az inzulinérzékenységre és a glükózfelhasználásra.
– Antiglikációs potenciál: laboratóriumi vizsgálatokban bizonyos körülmények között mérsékelheti a glikációval összefüggő folyamatokat.
R-ALA vagy hagyományos alfa-liponsav?
Az R-alfa-liponsav biológiailag aktív forma, de ebből önmagában nem következik, hogy minden esetben klinikailag hatékonyabb lenne a hagyományos, két izomert tartalmazó alfa-liponsavnál.
A glikáció megelőzésére vagy a szöveti AGE-terhelés csökkentésére vonatkozóan még nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy az R-ALA-t célzott, bizonyított kezelésként lehessen ajánlani.
Fontos: az alfa-liponsav csökkentheti a vércukorszintet, ezért vércukorcsökkentő gyógyszerek mellett fokozott odafigyelésre lehet szükség. Egyéni alkalmazásakor az alapbetegségeket és a gyógyszereket is figyelembe kell venni.
6. Piridoxamin – a B6-vitamin egyik formája, amelyet kifejezetten az AGE-képződés kapcsán vizsgálnak
A piridoxamin a B6-vitamin egyik formája. Különös érdeklődés övezi, mert laboratóriumi vizsgálatokban képes volt befolyásolni a glikáció és a glikoxidáció bizonyos lépéseit.
A glikoxidáció a glikáció és az oxidatív folyamatok kölcsönhatását jelenti. Ezekben a folyamatokban a cukrok és a fehérjék közötti reakciók mellett reaktív oxigénvegyületek és karbonilvegyületek is szerepet játszhatnak.
Milyen mechanizmusokon keresztül hathat?
A piridoxamin lehetséges hatásai közé tartozik:
– bizonyos reaktív karbonilvegyületek megkötése;
– a glikoxidációs folyamatok egyes lépéseinek befolyásolása;
– az AGE-képződéshez vezető reakciók mérséklése laboratóriumi körülmények között.
A piridoxamint állatkísérletekben és klinikai vizsgálatokban is tanulmányozták, különösen a cukorbetegséghez társuló vesekárosodással összefüggésben.
Az eredmények azonban nem elegendők ahhoz, hogy a piridoxamint bizonyított AGE-csökkentő kezelésként lehessen alkalmazni.
Lényeges különbség: a piridoxamin nem azonos minden B6-vitamin-készítménnyel, és a B6-vitamin általános pótlása nem jelenti automatikusan azt, hogy a piridoxaminhoz társított antiglikációs hatások is megjelennek.
A B6-vitamin nagy dózisú, tartós alkalmazása idegkárosodást okozhat. Ezért a B6-vitamin-készítmények adagját nem célszerű kizárólag a glikáció mérséklésének reményében növelni.
7. Polifenolok – többféle mechanizmus az AGE-képződés mérséklésére
A polifenolok növényi eredetű vegyületek nagy csoportját alkotják. Számos gyümölcsben, zöldségben, fűszerben, teában, kakaóban és más növényi élelmiszerben megtalálhatók.
A polifenolok a glikáció szempontjából azért érdekesek, mert egyes képviselőik több ponton is befolyásolhatják az AGE-képződéssel összefüggő folyamatokat.
Lehetséges hatásmechanizmusok
1. Antioxidáns hatás
Egyes polifenolok képesek befolyásolni az oxidatív stresszhez kapcsolódó reakciókat, amelyek elősegíthetik a glikoxidációt.
2. Reaktív karbonilvegyületek megkötése
Laboratóriumi körülmények között bizonyos polifenolok reakcióba léphetnek a glikációban részt vevő karbonilvegyületekkel.
3. A gyulladásos jelátvitel befolyásolása
Egyes növényi vegyületek hatással lehetnek a gyulladásos jelátviteli folyamatokra, köztük az AGE–RAGE rendszerhez kapcsolódó mechanizmusokra.
4. A vércukorszabályozás támogatása
Bizonyos polifenolok befolyásolhatják a glükóz felszívódását, az inzulinjelátvitelt vagy a glükózanyagcserét. A hatás azonban vegyületenként, dózisonként és egyénenként eltérő lehet.
Mely polifenolok kerülnek a kutatások középpontjába?
– Kvercetin: flavonoid, amelyet antioxidáns és gyulladásmoduláló tulajdonságai miatt vizsgálnak.
– Resveratrol: a szőlőben és néhány más növényben megtalálható polifenol.
– Kurkumin: a kurkumából származó vegyület, amelynek gyulladásos és oxidatív folyamatokra gyakorolt hatását tanulmányozzák.
– Zöldtea-katechinek: többek között az epigallokatechin-gallát (EGCG) tartozik ide.
– Antociánok: a sötét színű bogyós gyümölcsökben is megtalálható növényi pigmentek.
E vegyületek egy részénél laboratóriumi vagy állatkísérletes körülmények között megfigyeltek AGE-képződéssel kapcsolatos hatásokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nagy dózisú kivonataik emberekben bizonyítottan csökkentik a szöveti AGE-terhelést.
Miért előnyösebb a változatos növényi étrend?
A polifenolok élelmiszerekből történő bevitele többféle vegyület együttes fogyasztását teszi lehetővé. A bogyós gyümölcsök, a zöldségek, a fűszerek, a tea és a kevésbé feldolgozott növényi élelmiszerek a változatos étrend részeként járulhatnak hozzá az egészséges anyagcsere fenntartásához.
A nagy dózisú kivonatok alkalmazásánál viszont figyelembe kell venni a gyógyszerkölcsönhatásokat, a felszívódást és az esetleges mellékhatásokat is.
8. A glutation optimalizálása – a szervezet metilglioxál-eltávolító rendszerének támogatása
A glutation a sejtek egyik legfontosabb belső antioxidáns rendszereinek résztvevője. Három aminosavból – glutamátból, ciszteinből és glicinből – felépülő molekula, amely számos sejten belüli folyamatban szerepet játszik.
A glutation a glikáció szempontjából azért érdekes, mert közvetett és közvetlen módon is kapcsolódhat a reaktív karbonilvegyületek eltávolításához.
A glioxalázrendszer szerepe
A szervezet a metilglioxál eltávolítására többek között a glioxalázrendszert használja. Ennek két fontos enzime a glioxaláz I és a glioxaláz II.
A rendszer működéséhez glutation szükséges. A metilglioxál és a glutation reakciójából olyan köztes vegyület keletkezik, amelyet a glioxaláz enzimek tovább alakítanak, végül pedig D-laktát képződik.
Ez a folyamat fontos védelmi mechanizmus, mivel a metilglioxál nagy reakcióképességű vegyület, amely képes fehérjékkel és más biomolekulákkal reagálni.
Mi befolyásolhatja a glutationrendszert?
A glutation megfelelő szintéziséhez és működéséhez többek között a következők számítanak:
– megfelelő fehérje- és aminosav-ellátottság;
– a cisztein elérhetősége;
– a sejtek energia- és redoxállapota;
– a glutationt felhasználó és újrahasznosító enzimek működése;
– az oxidatív stressz mértéke.
A NAC, vagyis az N-acetilcisztein a cisztein egyik forrása. Bizonyos körülmények között támogathatja a glutationképződést, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinél szükség van NAC-pótlásra, vagy hogy a pótlás automatikusan csökkenti az AGE-k mennyiségét.
A glutationrendszer támogatása tehát élettanilag releváns lehet, de a glutationt növelő beavatkozások AGE-csökkentő klinikai hatásának mértéke még nem kellően tisztázott.
9. Az AGE-ket lebontó vegyületek története – min dolgozik még a tudomány?
Az AGE-képződés megelőzése és a már kialakult AGE-k eltávolítása két különböző probléma.
A vércukorszint szabályozása, a megfelelő étrend és az oxidatív stressz mérséklése elsősorban a további károsodás kockázatának csökkentését célozza.
Ezzel szemben az AGE-ket lebontó vegyületek fejlesztésének célja az lenne, hogy a már kialakult, különösen a fehérjék közötti keresztkötéseket is képesek legyenek feloldani.
Miért nehéz lebontani a már kialakult AGE-ket?
Egyes AGE-k keresztkötéseket alakíthatnak ki a hosszú életű fehérjék között. Ilyen fehérjék találhatók például a kollagénben, amely a bőr, az erek és a kötőszövetek szerkezeti eleme.
A keresztkötések hozzájárulhatnak a szövetek merevségéhez és rugalmasságuk csökkenéséhez.
Az ilyen szerkezeti módosulások eltávolítása azért nehéz, mert a célmolekulát úgy kellene módosítani, hogy közben az ép fehérjék és a környező szövetek ne károsodjanak.
Alagebrium és a korai kutatások
Az alagebriumot, más néven ALT-711-et, olyan vegyületként vizsgálták, amelynek célja bizonyos, AGE-khez kapcsolódó fehérjekeresztkötések megbontása volt.
A korai kutatások felvetették, hogy az ilyen típusú vegyületek hatással lehetnek az érfalak merevségére és más, az öregedéssel összefüggő szöveti tulajdonságokra.
A klinikai fejlesztés azonban nem vezetett olyan, széles körben elfogadott kezeléshez, amely bizonyítottan és biztonságosan eltávolítaná a már kialakult AGE-ket az emberi szövetekből.
A jelenlegi tudományos helyzet: nincs széles körben elfogadott, bizonyítottan hatékony gyógyszer, amely általánosan képes lenne visszafordítani a szövetekben felhalmozódott AGE-k által okozott károsodást.
10. Metformin – a teljesség kedvéért
A metformin elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszer. Hatással van a máj glükóztermelésére, és javíthatja a szervezet glükózanyagcseréjét.
A glikáció szempontjából a metformin azért is érdekes, mert egyes kutatások szerint közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatja az AGE-képződéshez kapcsolódó folyamatokat.
A mélyebb összefüggés
A glikáció nem egyetlen, elszigetelt folyamat. A vércukorszint, a reaktív karbonilvegyületek képződése, az oxidatív stressz, a gyulladás és a sejtek anyagcsere-állapota kölcsönösen hatnak egymásra.
Az AGE-k felhalmozódását több tényező befolyásolhatja:
- a tartósan emelkedett vércukorszint;
- a reaktív karbonilvegyületek fokozott képződése;
- az oxidatív stressz;
- a fehérjék élettartama és megújulása;
- a veseműködés, amely az AGE-k és előanyagaik eltávolításában is szerepet játszik;
- az étrend és az élelmiszerek elkészítési módja.
Éppen ezért az AGE-terhelés mérséklésének leginkább megalapozott megközelítése nem egyetlen étrend-kiegészítőre épül, hanem az anyagcsere egészének támogatására.
A kiegyensúlyozott étrend, a vércukorszint megfelelő szabályozása, a rendszeres testmozgás, a dohányzás kerülése és az alapbetegségek megfelelő kezelése együttesen fontosabb lehet, mint bármely egyetlen, glikációellenes hatásúnak tartott vegyület.
A cél nem pusztán az AGE-képződés laboratóriumi mérséklése, hanem az egészséges szöveti működés és az anyagcsere hosszú távú fenntartása.
Oktatási célú tájékoztatás:
Ez az anyag ismeretterjesztő célt szolgál, és nem helyettesíti az egyéni orvosi tanácsadást, a diagnózist vagy a kezelést. Az étrend-kiegészítők és gyógyszerek alkalmazását az egyéni egészségi állapot, a gyógyszerkölcsönhatások és a rendelkezésre álló klinikai bizonyítékok alapján kell mérlegelni.
Forrás: Pete Wurst blogcikke alapján
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6355252/
https://link.springer.com/article/10.1186/s13287-023-03324-5
Jogi nyilatkozat – Hormon és Egyensúly
A Hormon és Egyensúly weboldalon és blogon közzétett tartalmak kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célt szolgálnak. Nem minősülnek orvosi diagnózisnak, kezelésnek vagy személyre szabott tanácsadásnak. Az oldalon található információk nem helyettesítik az orvos, dietetikus vagy más egészségügyi szakember vizsgálatát és szakmai véleményét. A cikkekben szereplő tanácsok, információk és javaslatok saját felelősségre alkalmazhatók. Egészségügyi problémák, tünetek, gyógyszerszedés vagy speciális étrend esetén minden esetben konzultálj orvossal vagy más szakemberrel.Az oldalon esetleg bemutatott termékek nem minősülnek gyógyszernek vagy gyógyhatású készítménynek, és nem tulajdonítunk nekik gyógyító hatást. Használatuk kizárólag saját felelősségre, szakemberrel egyeztetve történjen.
Konzultációra bejelentkezés: +36203450900
-
- Válaszd ki az időpontot: Kattints a naptárban a neked megfelelő szabad sávra (online vagy debreceni konzultációhoz).
- Töltsd ki az állapotfelmérő kérdőívet: A foglalás végén egy részletes, 40-50 kérdésből álló funkcionális kérdőívet kell kitöltened.
Mert az időd és az egészséged értékes. Ez a kérdéssor segít nekem abban, hogy a konzultációnk első percében már pontosan képben legyek a te kórtörténeteddel, a tüneteid összefüggéseivel, és a lehető legcélzottabb támogatást tudjam nyújtani neked. Így a közös óránkat 100%-ban a megoldásra tudjuk fordítani.
Időpontfoglalás: app.minup.io/book/meszaros-marianna





